Cák ÖTE

Főoldal >>> Megelőzés, tűzvédelem

Tartalom:

A tűz ereje

Lakások tűzvédelme

A lakóknak, magánszemélyeknek – a tűzvédelmi törvény szövege szerint - meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket. Kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük alatt álló személyek (gyerekek) is megszerezzék a tűzvédelmi ismereteket, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt.

Néhány praktikus tanács:

Soha ne dohányozzunk ágyban.
A hőtermelő berendezések és a bútorok, éghető anyagok között mindig tartsuk meg a biztonságos távolságot (0,5-1 m).
Ha gázszagot érzünk, ne csengessünk, ne kapcsoljunk villanyt, mert az robbanást okozhat, ebben az esetben azonnal áramtalanítsuk a lakást és szellőztessünk.
A kenyérpirító, kávéfőző és az elektromos főzőlap alá mindig tegyünk hő-és tűzálló alátétet.
Ételt felügyelet nélkül soha ne hagyjunk a tűzhelyen.
A lakás elhagyásakor, illetve lefekvés előtt mindig győződjünk meg arról, hogy az elektromos illetve a gázüzemű berendezéseket a szükséges mértékben üzemen kívül helyeztük.
Biztosítsuk a tűzoltók beavatkozását, az épület előtti tűzoltási felvonulási területet hagyjuk szabadon, autónkat máshol parkoljuk le.

Milyen szabályokat tartsunk be lakásunkban, lakóépületünkben, hogy megelőzzük a tűz keletkezését, csökkentsük következményeit?

A lakóházak használatára vonatkozó általános tűzvédelmi előírások:

Dohányozni nem szabad a lakóépület „A” „B” és „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségében, továbbá ott ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (pl.: akkumulátor töltő helyiség, bútor és lomtároló, padlástér, stb.) A dohányzási tilalmat nemzeti szabványban meghatározott táblával kell jelölni.
Parázsló, égő dohányneműt, gyufát, pirotechnikai anyagot (csillagszórót, petárdát) tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet okozhat. (pl. szemétgyűjtőbe, szemétledobóba, ablakon kidobni)
Pincében, alagsorban, tetőtérben éghető anyagot csak olyan mennyiségben és módon szabad tárolni, hogy az a környezetére veszélyt ne jelentsen és a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelíthető legyen.
Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó (I.-II. tűzveszélyességi fokozatú) éghető folyadék (pl. üzemanyag, hígító, festék, ragasztó, lakkok, stb.) nem tárolható. Panelszerkezetű lakóépületben PB palackot tárolni , használni, PB palackos készüléket üzemeltetni még ideiglenesen sem szabad!
Lakásban az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó (I.-II. tűzveszélyességi fokozatú) éghető folyadékból (pl. hígító, festék, ragasztó) legfeljebb 20 liter, a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból legfeljebb 60 liter mennyiség tárolható fém kannában.
Csak engedélyezett típusú és kifogástalan műszaki állapotú tüzelő, fűtő és főző berendezést szabad használni.
A hőfejlesztő, elektromos és világító berendezéseket, készülékeket, eszközöket úgy kell rögzíteni, elhelyezni, használni illetve köztük és az éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, hogy a környezetükre tűzveszélyt ne jelentsenek. Az elektromos készülékeket házilagosan javítani nem szabad, a kismegszakítókat és olvadóbetéteket túlbiztosítani, „patkolni” szigorúan tilos.
Lakóépületben és közvetlen környezetében tűzveszélyes tevékenység (pl. hegesztés, nyílt lánggal járó szigetelési munkák, stb.,) csak alkalomszerűen és a vonatkozó előírásnak megfelelően előzetesen kiadott írásbeli szabályozás alapján, az abban meghatározottak szerint végezhető.
Szabadban tüzet gyújtani csak úgy szabad, hogy az környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. A tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén, vagy ha arra már nincs szükség, azonnal el kell oltani. Az ehhez szükséges eszközöket, felszereléseket a helyszínen készenlétben kell tartani.
Lakóépületben, továbbá annak helyiségeiben éghető anyagot nem szabad olyan mennyiségben és módon tárolni, amely eltér a helyiség rendeltetésszerű használatától. Az építményt és annak valamennyi helyiségét csak az érvényes használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésének megfelelően szabad használni. Ettől eltérni csak a rendeltetési mód változás tárgyában kiadott engedély birtokában lehet.
A késedelemmentes beavatkozás és a biztonságos menekülés érdekében az épületben a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó és zárószerelvényét, a hő és füstelvezető berendezés kezelőszerkezetét, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést, készüléket eltorlaszolni, a belső közlekedési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad.
Lakóépületen belül gépjárművek – segéd motor, motorkerékpár – csak a gépjárműtároló helyiségben tárolhatók. Gépjárműveket kapualjban úgy kell tárolni, hogy annak egyik oldalán legalább 2 méter széles közlekedési út szabadon maradjon, míg udvarban ajtótól, ablaktól, kiürítésre, menekítésre szolgáló lépcsőtől legalább 2 méter távolságot kell tartani.
Gépjármű tároló helyiségben vagy tárolóhelyen tűzveszélyes folyadékot tárolni, lefejteni, illetve gépjárművet feltölteni, gázüzemű autót javítani, PB palackról tankját feltölteni, stb. tűzveszéllyel járó javítást végezni nem szabad.
Tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetőleg a kettős üzemű járművet tilos elhelyezni:

1. cseppfolyós (PB) üzemanyag esetén

- a talajszint alatti egyedi vagy több jármű tárolására alkalmas tárolóhelyen,
- vegyes rendeltetésű épületekben a talajszint alatti parkolókban,
- olyan járműtárolókban, amelyekben vízzár nélküli csatornaszem, akna, pincelejárat van, vagy amelyből talajszint alatti, illetőleg olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított,
- ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem biztosított.

2. Sűrített földgáz üzemanyag esetén

- tömegtartózkodásra szolgáló vagy nagyforgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szellőzött terekben,
- ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem biztosított.

Nem tárolható gázüzemű gépkocsi földszintesnél magasabb építményben – kétszintes lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivételével – ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.
A lakóház környezetében található tűzcsapokat, a száraz felszálló vezeték földszinti csatlakozó csonkját gépjárművel vagy más egyéb módon eltorlaszolni, üzembehelyezésüket gátolni vagy késleltetni nem szabad.
Az épületek megközelíthetőségét, a tűzoltási felvonulási területet és utat mindenkor biztosítani kell, parkoló járművekkel leszűkíteni vagy eltorlaszolni TILOS!

Mit tegyünk, ha mindezeket betartva mégis bekövetkezik a baj...

Tennivalók tűz esetén:

Tűzriadó, tűzilárma, hívjunk segítséget, értesítsük a tűzoltóságot.
Menekülés, mentés.
Tűzoltás, lehetőségekhez mérten.

Kicsit részletezve:

1. TŰZRIADÓ

Tűz esetén hívjunk segítséget, mások segítsége hasznos lehet a feladatok megosztásában.

Értesítsük a tűzoltóságot telefonon.

A tűzjelzésnek, kárjelzésnek tartalmaznia kell:

a tűzeset, káreset pontos helyét (cím, épület)
mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, emberélet van-e veszélyben
a jelző nevét a jelzésre használt készülék számát (távbeszélő)

A vállalatok, társadalmi szervezetek, valamint az állampolgárok a tűzoltóság közreműködése nélkül eltöltött, illetőleg az emberi beavatkozás nélkül megszűnt tüzet is köteles bejelenteni és a kár színhelyét a tűzvizsgálat vezetőjének intézkedéséig változatlanul hagyni.
A tűzesetet a tűzoltóság felé a 105, 112 számon lehet jelezni.
Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, ill. arról tudomást szerez, köteles azt elsősorban a tűzoltóságnak, ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek, a mentőszolgálatnak vagy pedig a Polgármesteri Hivatalnak késedelem nélkül jelezni.

A lakóházban, vagy lakásban keletkezett tűz (ha az olyan kiterjedésű, hogy egyénileg nem oltható) esetén végre kell hajtani a tűz jelzését, meg kell szervezni a lakók riasztását, menekülését, mentését. Riadalom, pánik elkerülése érdekében higgadtságra, nyugalomra és határozottságra kell törekedni.
A tűzjelzéshez, segítségkéréshez, visszajelzéshez a vállalatok, a társadalmi szervezetek, valamint az állampolgárok kötelesek a használatukban álló híradási vagy közlekedési eszközzel ellenszolgáltatás nélkül segítséget adni.

A tűz jelzésére rendszeresített berendezést, készüléket állandóan üzemképes állapotban kell tartani. A tűz jelzését nyugodt hangon kell megtenni. A hallgatót csak azután szabad letenni, ha a tűzoltóság illetékese nyugtázta a tűzjelzés vételét.

A tűzjelzésnél megadott információk nagyon fontosak, mivel a jelzést fogadó tűzoltó ezek ismeretében határozza meg a helyszínre vonuló tűzoltó gépjárművek darabszámát, a speciális mentőszereket (pl.: létrás, emelőkosaras gépjármű, generátor, ugrópárna, műszaki mentőszer, stb.), a jelzés alapján intézkedhet a mentők, rendőrség kirendeléséről, és visszahívhatja a jelzőt további információk szerzése céljából (pontos cím, megközelíthetőség, stb.).

A tűzjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez.
A nyilvános távbeszélő készülék mellett, továbbá a fővonalú távbeszélő készülékei mellett a tűzoltóság hívószámait jól láthatóan fel kell tüntetni.

2. MENEKÜLÉS, MENTÉS

Az emeleti szintekről minden esetben a lépcsőházon keresztül hagyjuk el az épületet, a liftet igénybe venni tilos és életveszélyes. A panelos épületek zömében – ha a lépcsőn a lejutás akadályozott – felfelé is lehet menekülni, egyrészt a tetőre, másrészt a szomszédos lépcsőházon keresztül a szabadba.
A lépcsőházba beszűrődő füstöt, a hőt a lépcsőházi ablakok, zárt lépcsőházak esetében a hő és füstelvezető megnyitásával, üzembe helyezésével lehet elvezetni.
Biztosítsunk elsőbbséget, segítsünk a gyermekek, gyermekes és terhes anyák, az idősek, rokkantak és a mozgássérültek, mozgáskorlátozottak menekülésében.
Füst ellen az orr illetve a száj elé szorított átnedvesített textillel (kendő, törölköző) a kimenekülés időtartamára hatásosan lehet védekezni. A forró füstgázok a levegőnél könnyebbek, így felülről rétegeződve telítik a helyiséget, így lehajolva, kúszva biztonságosabban elhagyhatjuk a füsttel telített helyiséget.
A lakás elhagyása esetén lehetőleg gondoskodni kell a gáz és az elektromos áram főkapcsolójának elzárásáról.
Legyen menekülési terve a családnak, melyet minden családtag ismer. (folyosó, lépcsőház, tetőátjáró)
A lakók informálják a kiérkező tűzoltókat a veszélyhelyzet körülményeiről, az esetleges bent tartózkodók hollétéről, koráról (gyerek, beteg, idős, mozgássérült) vízszerzési helyekről, közmű elzáró berendezések helyeiről.

3. TŰZOLTÁS

A tűz oltásában, az emberi élet és az anyagi javak mentésében mindenki köteles lehetőségeihez képest - külön felhívás nélkül - részt venni.
A tűzoltás vezető (kiérkező tűzoltóság parancsnoka) utasításait mindenki köteles végrehajtani.
A tűz oltását a rendelkezésre álló felszereléssel, eszközzel meg kell kísérelni.
Villamos berendezésekben, azok közelében keletkezett tűz esetén az oltás megkezdése előtt áramtalanítani kell.

Tűz esetén követendő magatartások:

Tűz észlelése esetén - a testi épség veszélyeztetése nélkül- kezdjék meg a tűz oltását.
A hivatásos tűzoltóság helyszínre érkezése után a tűzoltást az egység parancsnoka irányítja.
Az oltás megkezdésével egyidejűleg az áramtalanítást és a közmű főcsap elzárását végre kell hajtani. (kivéve a víz)
Biztosítani kell, hogy a kivonuló tűzoltó egység a tűzeset helyszínéhez jusson, ennek érdekében lehetőség szerint 1 fő a kiérkező egységeket az épület előtt fogadja.

A tűz oltását mindig az égő anyag tulajdonságainak és a tűz méretének figyelembevételével, a rendelkezésre álló, erre alkalmas eszközök, anyagok gyors számbavételével célszerű elkezdeni.

Ennek szempontjai:

Éghető folyadékok tüze (pl. serpenyőben lévő étolaj) vízzel általában nem (a vízgőz az olaj kivetődését okozza), de letakarással, elfojtással (pl. vizes konyharuha, fedő) jól oltható.
Kisebb méretű szilárd éghető anyagok égésénél a rendelkezésre álló vízforrásból (vízcsap, szódásüveg) elkezdhetjük az oltást.
Alkalmazható továbbá a letakarás is. Letakarásra, elfojtásra minél vastagabb, alacsony műszáltartalmú anyagokat célszerű használni. (pokróc, pléd)
Elektromos berendezések tüzének oltását csak áramtalanítás után – hálózati csatlakozás megszüntetése – után szabad megkezdeni. A készenlétben tartott tűzoltó készüléket ismerjük meg, hogy milyen feltételekkel miknek az oltására alkalmas. (feszültség alatti berendezések oltására milyen távolságból)

Sikertelen oltás esetén a tűz által érintett helyiséget, lakást elhagyva gondoskodni kell az ajtók (bejárat) lehetőség szerinti becsukásáról.

[Ugrás az elejére]

Fűtés veszélyei

Fűtünk gázzal, szénnel, fával, olajjal, árammal, forró vízzel -ki mivel tud. A sokféle tüzelő- és fűtőanyaghoz, fűtési módhoz azonban változatosan előnyös tulajdonságaik mellett, jó néhány veszélyes tulajdonság is társul. Nem véletlen tehát, hogy a szakembereknél különösen számontartott időszak a fűtési szezon. Évente megközelítőleg 1500 tűz keletkezik az országban tüzelő-, fűtőberendezések meghibásodása, esetenként emberi "közreműködés" miatt, több százmillió forint kárt okozva. Talán lerövidíthetjük a mostani fűtési idény "fekete krónikáját", ha sorra vesszük a különféle fűtési módok veszélyforrásait.

Központi fűtés, távfűtés:

A távfűtés a tömeges, iparosított lakásépítés legkorszerűbb hőellátó rendszere. Tűzvédelmi szempontból ez a legveszélytelenebb fűtési mód.
A tűz- és robbanásveszélyes folyadékok palackjait (pl. hígítók, benzin, stb.) azonban ne tegyük a radiátorokhoz egy méternél közelebb. A meleg hatására ezek az anyagok intenzívebben párolognak, nyílt láng vagy szikra hatására robbanást okoznak.

Szilárd tüzelésű berendezések:

A szilárd tüzelőanyaggal - szénnel, brikettel, fával - üzemelő kályhák, tűzhelyek ismét elterjedőben vannak. Ezek begyújtásához benzint, vagy más tűzveszélyes folyadékot alkalmazni tilos.
A fűtőberendezés környezetéből az éghető anyagokat el kell távolítani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy azok felülete maximális hőterhelésű tüzelés esetén se érhesse el a gyulladási hőmérsékletet.
A későbbi felhasználásra szánt tüzelőt se tároljuk, vagy szárítsuk a tűzhely közvetlen közelében.
Éghető padozatú helyiségben a kályha ajtaja elé tegyünk fém, vagy más, nem éghető anyagból készült tálcát. Így kiküszöbölhetjük a véletlenül kihulló parázs gyújtóhatását.
Az égés során keletkező salakot, hamut, időközönként, vagy a tüzelés befejeztével el kell távolítani a kályhából. A szemétgyűjtő edényekbe (kukákba) azonban csak a teljesen kihűlt hamut öntsük.

Gázkészülékek veszélyei:

A gázzal üzemelő hőtermelő berendezések a legkorszerűbbek, a legjobban automatizáltak és a

legjobb hatásfokúak is. A vezetékes vagy palackos gázzal üzemelő háztartási gáztűzhelyek, fűtőkészülékek ma már a háztartások 90 %-ában megtalálhatók.

Velük együtt azonban nemcsak a kényelem, hanem új veszélyforrás is költözik otthonainkba.

Pedig a gáz használata biztonságos. Ám csak akkor, ha betartjuk használatának szabályait.

Ha bárhol gázszivárgást észlelünk, azonnal értesítsük a Gázszolgáltató Vállalat ügyeletét. Ilyen esetben ne használjunk nyílt lángot (gyufát, cigarettát, stb.) vagy szikrát adó készüléket, például csengőt, villanykapcsolót. Azonnal szellőztessünk.
Ne engedjük, hogy a gázkészüléket gyermekek vagy idősek kezeljék, mert feledékenységük könnyen bajt okozhat. Mielőtt hosszabb időre eltávoznánk a lakásból, zárjuk el a gázkészülékeket és a gázmérő csapját is.

A gázpalack veszélyei:

A propán-bután, más néven pb-gáz palackokban, cseppfolyós állapotban kerül forgalomba. A földgáztól eltérően nehezebb a levegőnél, ezért gázömléskor lefelé áramlik. A pb-gáz biztonságos használatának egyik előfeltétele, hogy a fogyasztó berendezés műszaki állapota megfelelő legyen. Ennek érdekében a gázfogyasztó berendezéseket a Gázszolgáltató Vállalattal 5 évenként ellenőriztetni kell. A kiürült gázpalack kicserélésénél tartsuk be a használati utasítás előírásait.

A legfontosabb, hogy a palackcsere ideje alatt minden környező tűzforrást meg kell szüntetni.
A nyomáscsökkentő "hollandi" csavarjában lévő sérült tömítést minden esetben újra kell kicserélni.
A nyomáscsökkentő és a gázpalack összeszerelésének gáztömörségéről szappanos vízzel győződhetünk meg. A szivárgást buborékképződés jelzi.
Vigyázzunk! A gáztömörséget sose ellenőrizzük égő gyufával.

Elektromos készülékek:

A különféle elektromos hősugárzókat, radiátorokat általában a távfűtés, vagy a központi fűtés kiegészítésére használjuk. Valamennyi elektromos fűtőberendezés használata során ügyeljünk a berendezés és a környező éghető anyagok közötti biztonságos távolság megtartására. Csak olyan teljesítményű fogyasztót használjunk, amit a hálózatra előírt biztosíték, illetve automata elbír.
A biztosítékok talpalása, az automata önműködő kapcsolójának rögzítése, vagy az éjszakai áram kapcsolójának önkényes kiiktatása tilos.
Ha elektromos fűtőberendezéseink valamelyike tüzet okoz, a legfontosabb feladat az áramtalanítás. E nélkül minden oltási kísérlet halálos áramütés veszélyével jár.

Kémények vezélyei:

Fűtőberendezéseink többségénél gondoskodnunk kell a füstgázok elvezetéséről. A tüzelő berendezés, a hozzátartozó füstcsővel, kéménnyel együtt rendszert alkot.
A jól összeillesztett, nem éghető anyagú füstcsöveket legalább másfél méterenként fémbilincsekkel a falhoz kell rögzíteni és füstcsőrózsa alkalmazásával hézagmentesen a kéménybe kell csatlakoztatni. A használaton kívüli kéménynyílásokat tartsuk lezárva. Erre a célra azonban ne újságpapírt vagy rongyot, hanem fém lezáró idomot használjunk.
Kéményeink karbantartását rendelet írja elő. A kéménykarbantartás fogalmába a kémények és tartozékaik tisztítása, igény szerinti kiégetése és műszaki felülvizsgálata tartozik. A családi házak, lakások, meghibásodott, nem megfelelően karbantartott fűtőberendezései, kazánjai, az elhanyagolt kémények, az újabban kapható ajtók, ablakok tökéletes, légmentes zárása,vagy néha már egy szokatlan széljárás is egyre gyakrabban teremtenek életveszélyes helyzeteket a fűtési szezonban. A lakóterekben felhalmozódó szén-monoxid színtelen, szagtalan és ennélfogva érzékszerveinkkel észlelhetetlen, akár percek alatt is rosszullétet, ájulást vagy súlyos esetben halált is okozhat. A veszély mielőbbi észlelését segítik azok a legújabb európai normák alapján gyártott szén-monoxid (CO) érzékelők, melyek kifejezetten családi házak, lakások védelmére készültek és még a veszélyhelyzet kialakulása előtt hang- és fényjelzéssel értesítik, riasztják a környezetükben tartózkodókat.

Láthatjuk, a fűtés, tüzelés során adódó munkák egy részét a használati utasítások pontos betartásával mi, az üzemeltetők is el tudjuk végezni.

Szakemberre kell viszont bízni kályháink, fűtőberendezéseink javítását, kéményeink tervezését, megépítését és karbantartását.

[Ugrás az elejére]

Nyílt láng használata, tüzelés a szabadban

A nyílt láng használata önmagában is veszélyes. Az esetleges áramszünetnél vagy pincében és padláson inkább zseblámpát használjunk.

Ahol nincs villany és a világítást petróleumlámpa, viharlámpa, gyertya vagy mécses szolgáltatja, a lámpába kerülő petróleumot vagy olajat gondosan kell tárolni, kezelni. Lehetőleg kis műanyag kannában tároljuk ezeket, mert az üveg könnyen törik és a szétfolyó tűzveszélyes anyag csak szaporíthatja a gondjainkat.

Legjobb, ha száraz homokot is tartunk otthon egy műanyag zsákocskában (vagy vödörben, ládában), hiszen ezzel gyorsan felitatható a kiömlött olaj vagy petróleum, az átitatott homok felseperhető és kivihető a lakásból. Ilyenkor ne feledkezzünk meg a szellőztetésről, mert a levegőben éghető gázok vannak.

A legtöbb bajt a gyertyák és a mécsesek használata okozza. A gyertyát nem éghető alapanyagú (fém, cserép, üveg) gyertyatartóba helyezzük, saját olvadékával jól "odaragasztva ".

Ha nincs gyertyatartónk, akkor csináljunk. A lapostányér, vagy az alacsony, de széles szájú konzerves üveg, mustáros pohár stb. jó szolgálatot tehet. A felébe elvágott fémlemez konzerves doboz fényes felületével nagyon jó hővezető, fokozza egyszerű világítóeszközünk fényerejét és a huzat ellen is véd valamit. A gyertyát úgy helyezzük el, hogy véletlenül se tudjuk leverni és ha végig is ég akkor se gyújthasson meg semmit.

Nemcsak házon belül, hanem a kertben, mezőn is vigyáznunk kell a tűzgyújtásra.

Az általános szabály röviden: a szabadban tüzet gyújtani csak úgy szabad, hogy az a környezetére veszélyt ne jelenthessen!

Általában a városi emberek, akiknek még kertjük sincs, csak kirándulásokon, szalonnasütéskor, a kertes házban élők vagy a mezőgazdaságban dolgozók már több alkalommal (gaz égetéskor, tarlóégetéskor, üstházban tüzeléskor vagy sertéspörkölésnél) gyújtanak tüzet.

A szabadban történő tüzeléskor a fő veszélyt a szálló zsarátnok, a szikra jelenti, a nyílt láng és a sugárzó hő mellett. Szeles időben a tűzgyújtás helyétől távolabb is tüzek keletkezhetnek.

Kirándulásaink alkalmával is vigyázni kell környezetünkre.
Erdőben csak a kijelölt helyen gyújtsunk tüzet a sütés-főzés idejére.

Előfordulhat, hogy száraz időben egyáltalán nem szabad az erdőben vagy annak közelében tüzet rakni, mert ettől a száraz avar is meggyulladhat, és komoly kárral járó erdőtűz keletkezhet.

A tűz helyszínét csak akkor szabad elhagyni, ha meggyőződtünk arról, hogy nem áll fenn újragyulladás veszélye.

Tanácsok röviden, tömören:

Padláson, pincében nyílt lángú világító eszközt ne használjunk!
Csak szélcsendes időben gyújtsunk tüzet a szabadban!
Erdőben csak a kijelölt tűzrakó helyen tüzeljünk és csak akkor, amikor nincs tűzgyújtási tilalom!
A tüzet nem szabad őrizetlenül hagyni, veszély esetén vagy ha már nincs rá szükség, azonnal el kell oltani!
A tűzgyújtás színhelyén olyan eszközöket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

[Ugrás az elejére]